előző oldal
Forrás: Sz. Kiss Károly: Monográfiai vázlatok a Barsi református esperesség
múltja és jelenéből
Most hány harangja van s mily időből: a hivatalos közlemény kifeledte. Egyéb ingóságai
mik voltak, s mi sors érte őket, sejteti egy 1806-ból fönnmaradt levele Jordán János
az akkori preoránsnak, melyet Ónody Gy. Esperes hivat. Megkeresésére irt.
Nagy-Ölved Esztergom megye területén , a Cserhát nyulványának keleti oldalán,
egyenes síkságon fekszik. Termékeny jó talaj. Lakosságának 2/3-a részben katholikus
és tót. Együttvéve jókora, de koránt sem csinos nagy község. Egy ér fut rajta
keresztül, mely tavaszi s őszi hónapokban sártengerré változtatja utcáját; s
kenderáztatóul is használtatván, megfertőzteti levegőjét. Széles hosszú utcáján,
a két soron, minden ház előtt égbe meredező kútgémek sűrű rendje oly formán veszi
ki magát, mintha muszka hadak kémlelnék nagy távcsöveken az eget. A falu két
ellentétes végén néz farkasszemet a két (református és katolikus) szentegyház.
Népe iparkodó, szorgalmas s mérsékletes; buzgó templomba járó.
A nők viselete
a barsitól elütő, a közelebb eső Esztergom s Komárom tájékival egyező. Utolsó
postája Kéménd.
Népesség: 572
Született: 1876-ban : 6 fi, 8 nő =14
Meghalt: 1876-ban: 5 fi, 5 nő =10
Házasult: 1876-ban: 5 pár
Tanköteles: 27 fi, 27 nő =54
Tényleg jár iskolába: 33fi, 38 nő = 71(?)